Shavuot-i kisokos




Mi is az a Tóra?

A Tóra két részből áll, az írott és a beszélt törvényből. Az írott Tóra Mózes öt könyvéből áll. Az írott Tórával együtt azonban Mózes az ún. beszélt Tórát is megkapta, ami elmagyarázza az írottat és értelmet ad neki. Ez a beszélt Tóra generációról generációra hagyományozódott és fokozatosan leírásra került a Misnában, Talmudban és Midrásban.

Maga a szó, Tóra, azt jelenti, utasítás vagy útmutatás. A Tóra irányítja minden lépésünket a 613 benne található mitvah által. A mitzvah szó parancsolatot és kapcsolatot is jelent. A Tóra tanulmányozása és a mitzvák végrehajtása által kapcsolódunk mi is és környezetünk is Istenhez. Shavuotkor a teljes zsidó nép hallotta a tíz parancsolatot Istentől. A következő napon Mózes felment a Sínai hegyre, ahol Isten elmondta neki a Tóra többi részét, amit Mózes aztán tovább adott népének.




A gyerekek szerepe

Amikor Shavuotkor felolvassák a Tórát, akkor újra átéljük azt, amit régen a Sínai Hegy lábánál. S mint ahogy ott is minden zsidó ember jelen volt, most is igyekezni kell, hogy mindenki elmenjen a zsinagógába idén május 29-én pénteken, hogy meghallgassa a tíz parancsolatot.

Annak pedig külön jelentősége van, hogy miért kell még a legkisebbeket is elvinni, hogy hallhasság a tíz parancsolatot.

Mielőtt Isten a zsidóknak adta a Tórát, kezeseket követelt. A zsidók meghányták-vetették a kérdést, s végül úgy döntöttek, hogy gyermekeik lesznek a garancia arra, hogy tiszteletben tartják a Tórát és követik azt. Isten pedig ezt azonnal elfogadta, s nekünk adta a Tórát. Ezért fontos, hogy még a legkisebbek is jelen legyenek.




Shavuot egyéb megnevezései

Shavuotkor az aratást és az első érett gyümölcsöket is ünnepeljük, ezért a Biblia két másik névvel is illeti ezt az ünnepet. Az egyik a Yom Habikurim, vagyis “az első gyümölcsök napja”, a másik pedig a Chag HaKatzir, az “arató fesztivál”.

A Talmudban Atzeret-nek is hívják Shavuotot, ami megállást jelent. Ez utal a munka tilalmára az ünnep alatt.




Előkészületek

Sziván hónap elsején, a kivonulást követő harmadik hónap első napján, Izrael gyermekei elérték a Sínaj sivatagot és a hegye mellett vertek tábort. Azalatt a pár hét alatt, amíg vándoroltak a zsidók a sivatagban, a csodák (manna, víz fakasztása a sziklából stb.) hatására az emberek egyre jobban kezdtek hinni Istenben. Nap mint nap egyre nagyobb kezdett lenni az Istenbe vetett hit, mígnem az emberek elértek egy olyan egységet, szolidaritást és szentséget, amilyet sem azelőtt, sem azután egy népnek sem sikerült elérnie.

Mózes felment a hegyre, s Isten a következőket mondta neki:

“Ezt mondd a Jákób házanépének és ezt add tudtára az Izráel fiainak. Ti láttátok, a mit Égyiptommal cselekedtem, hogy hordoztalak titeket sas szárnyakon és magamhoz bocsátottalak titeket. Mostan azért ha figyelmesen hallgattok szavamra és megtartjátok az én szövetségemet, úgy ti lesztek nékem valamennyi nép közt az enyéim; mert enyim az egész föld. És lesztek ti nékem papok birodalma és szent nép.”

S mikor Mózes visszatért a hegyről, összehívta az időseket, s mindezt elmondta nekik. S ők egy emberként felelték “Naaseh Venishma”. Azaz: Mindent, amit Isten mond, megteszünk és megértünk. S elfogadták a Tórát anélkül, hogy előbb részleteiben meg akarták volna ismerni azt.

Amikor Izrael úgy döntött, hogy szeretné megkapni a Tórát, Isten ismét beszélt Mózessel és a következőket mondta neki:

“Menj a néphez és szenteld meg őket ma és holnap, és mossák meg ruháikat. Legyenek készen a harmadik napra, mert a harmadik napon leszáll az Örökkévaló az egész nép szeme láttára a Szináj hegyére. Te pedig vonj határt a népnek, mondván: Őrizkedjetek, fogy fel ne menjetek a hegyre és hogy ne érintsétek annak szélét. Bárki érinti a hegyet, ölessék meg.”




A Sínaj hegyi kinyilatkoztatás

A harmadik nap hajnalán dörgés és villámlás töltötte be a levegőt. Sűrű felhők gyülekeztek a hegy fölött, s a Sófár egyre hangosabban szóló hangja félelemmel töltötte el az embereket. Mózes kivezette Izrael gyermekeit a táborhelyről a Sínaj hegy lábához, amit akkor már füst borított és rengett, mivel Isten leereszkedett tűz formájában. A Sófár még hangosabban kezdett szólni, majd hirtelen minden elhallgatott, s teljes csend állt be. S ekkor Isten elmondta a tíz parancsolatot:






1. Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened, aki kivezettelek Egyiptom országából, a rabszolgák házából.

2. Ne legyenek neked más isteneid az én színem előtt. Ne csinálj magadnak faragott képet, sem bármely alakját annak, mi az égben van, fenn és ami a földön van, alant és ami a vízben van, a föld alatt. Ne borulj le előttük és ne szolgáld azokat; mert én az Örökkévaló, a te Istened, buzgó Isten vagyok, ki megbüntetem az atyák vétkét a gyermekekben, harmad- és negyedíziglen, akik engem gyűlölnek; de szeretetet gyakorlok ezeríziglen azokkal, akik engem szeretnek és megőrzik parancsolataimat.

3. Ne ejtsd ki az Örökkévaló, a te Istened nevét hiába, mert nem hagyja büntetlenül az Örökkévaló azt, aki kiejti az ő nevét hiába.

4. Emlékezzél meg a szombat napjáról, hogy megszenteljed azt. Hat napon át dolgozzál és végezd minden munkádat; de a hetedik nap szombatja az Örökkévalónak, a te Istenednek; ne végezz semmi munkát se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se barmod, se idegened, ki kapuidban van. Mert hat napon alkotta az Örökkévaló az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van és megnyugodott a hetedik napon; azért áldotta meg az Örökkévaló a szombat napját és megszentelte azt.

5. Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú életű legyél a földön, melyet az Örökkévaló, a te Istened neked ad.

6. Ne ölj!

7. Ne törj házasságot!

8. Ne lopj!

9. Ne vallj felebarátod ellen, mint hamis tanú.

10. Ne kívánd meg felebarátod házát! Ne kívánd meg felebarátod feleségét, szolgáját, szolgálóját, ökrét, szamarát, semmit se, ami felebarátodé!





Mózes megkapja a Tórát

Mindenki hallotta Isten szavait, s megrémültek. Könyörögtek Mózesnek, hogy közvetítsen Isten és köztük, mert ha Isten maga mondaná el nekik a teljes Tórát, akkor biztosan meghalnának. Mózes azt mondta erre, hogy nem kell félniük, hisz Isten azért mutatta meg magát, hogy higgyenek benne, s ne vétkezzenek.

Ezt követően Isten mekérte Mózest, menjen fel a hegyre, mert ő volt az egyetlen, aki el tudta viselni Isten jelenlétét. Fent a hegyen Mózes megkapta a tíz parancsolatot kőtáblába vésve és a teljes Tórát, hogy megtanítsa Izrael gyermekeinek. S Mózes negyven napot és negyven éjjelt töltött a hegyen, s ezalatt nem evett és nem aludt, mert olyanná vált, mint egy angyal. Ez alatt Isten mindent elmondott neki a Tóráról, a betartandó parancsolatokról és minden magyarázatot is megadott, ami ehhez kapcsolódott. A legvégén pedig Isten átadta a tíz parancsolatot tartalmazó két kőtáblát, amit saját maga írt.




Végigtanulni Shavuot éjszakáját

Shavuot első éjszakáján (ami idén május 28-ra esik) a zsidók világszerte Tórát tanulnak már évszázadok óta, hogy felkészüljenek a Tóra megkapására a következő reggel. Abban gyökeredzik a szokás, hogy azon a napon, amikor Isten átadta a Tórát, a zsidók nem keltek korán, s Istennek kellett őket fölébresztenie. Hogy jóvátegyék, a zsidók felvették azt a szokást, hogy ennek a napnak az évfordulóján ébren maradnak.




Ruth Könyve

Nagyon sok zsinagógában Shavuot második napján felolvassák Ruth Könyvét. Több oka is van ennek a szokásnak.

Először is Shavuot a születésnapja és Yahrtzeit-ja (halálának évfordulója) Dávid királynak, s ez a könyv az ő felmenőiről szól. Ruth és férje, Boaz, ugyanis dédszülei voltak Dávid királynak.

Másodsorban az aratás nagyon jól és érzékletesen van leírva Ruth könyvében, s erről illendő olvasni az aratófesztiválon (lsd. feljebb).

Harmadsorban pedig Ruth nem zsidónak született, de betért és teljes szívével magába fogadta a zsidóságot. Shavuotkor minden zsidó betért volt, hisz ekkor fogadták be a Tórát és annak minden parancsolatát.




Tejtermékek

Shavuot első napján szokásos sok tejes ételt enni. Nagyon sok oka van ennek, íme néhány közülük:

Shavuot ünnepén két vekni kenyérből álló áldozatot mutattak be a Szentélyben. Ennek emlékére először egy olyan étkezést ülünk végig, ahol tejeset eszünk, majd ezt követően hagyományos, húsos ünnepi ételeket eszünk a megfelelő idő elteltével.

A Tóra átvételével a zsidóknak kóseren kellett étkezniük. Mivel a Tórát Shabbatkor adta át Isten, nem volt lehetőség levágni egy állatot, s az evőeszközöket sem lehetett kikóserolni, úgyhogy azon a napon őseink tejeset ettek.

A Tóra olyan, mint a tápláló tej.

A tej héberül chalav. Minden héber betűnek van számértéke. Ha a chalav betűinek számértékét összeadjuk, 40-et kapunk, ami pont annyi, ahány napot Mózes töltött a hegyen, amikor megkapta a Tórát.



Díszítés zöldekkel és virágokkal

Mivel Shavuot-ot “aratófesztiválnak” is hívják, ezért szokás az otthonokat és zsinagógákat gyümölcsökkel, virágokkal és zöldekkel feldíszíteni. Sőt, hagyományaink úgy tartják, hogy ugyan a sivatagban kaptuk a Tórát, de amikor Isten átadta nekünk előírásait, akkor a Sínaj hegy kivirágzott.

Nincsenek megjegyzések: