Zsidó anyák napja

Avagy Ráhel és Chesvan hónap 11. napja

Yitzchak Ginsburgh tollából.

Chesvan hónapban az egyik legfontosabb nap a 11-e. Ez ősanyánk, Ráhel elhalálozásának napja. Ráhel volt Jákob legkedvesebb felesége, háztartásának legfontosabb tagja, s így Izrael házának is legfontosabb tagja. Az újév, Tisri első napjától számítva Chesvan hónap 11-ig 41 nap telik el. A héber “eim” (anya) szó betűinek számértékének összege is 41, ezért valójában ez az igazi anyák napja a zsidó vallásban.

Legtöbbször ősanyánkra, Ráhelre hivatkozik a Kabbala, amikor a zsidó természetről beszél. Arról a személyiségről, ami szabad akaratából, magától étetődően követi Isten útjait. Erre a személyiségre a legjobb példa ősanyáink és ősapáink, akik saját akaratukból teljesítették Isten parancsolatait, nem pedig azért, mert Isten azt parancsolta, hogy teljesíteniük kell. Csakúgy, ahogy Éva minden élet anyja, Ráhel az egyedi zsidó természet anyja. Chesvan hónap pedig épp ezért arra szolgál, hogy ismét elkötelezzük magunkat anyánk útmutatásának és megújítsuk a zsidó természetet és karaktert.

* * *


Ráhel folyamatosan bánkódik fiai száműzetése miatt, s a Mindenható azzal vígasztalja, hogy tetteniek köszönhetően gyermekei vissza fognak térni a határhoz, ezért nem szabad bánkódnia. Szó szerinti értelemben a határ Izrael földjét jelenti, mélyebb értelemben azonban a spirituális gyökereinket, a judaizmust és őseink zsidó természetét. Hisz ezek a határok határozzák meg népünk egyediségét. A héber “g’vul” (határ) szó betűinek számértéke megegyezik a héber “eim” (anya) szó betűinek számértékével. Mind a kettő 41-et ad. S ennek tudatában sokkal szebben hangzik a vígasz, hogy visszatérünk a határhoz, anyánkhoz, Ráhelhez.

Az anya határozza meg és őrzi a zsidó nép egyediségét testileg épp úgy, mint lelkileg. Testileg azért, mert a zsidóság anyai ágon öröklődik, lelkileg pedig azért, mert a kultúrát, a spiritualitást, a zsidóság lényegét az anya őrzi, az otthon zsidó jellegét az anya teremti meg. Annak sikere, hogy vissza tudjunk térni fizikai határainkhoz, Izraelhez, abban áll, hogy mennyire tudjuk megőrizni spirituális határainkat. Ezért tehát a zsidó anyák napja egyben az a nap is, amikor visszatérünk a judaizmushoz. Chesvan hónapja arra szolgál, hogy visszatérjünk vallási, kulturális és spirituális gyökereinkhez és a tényleges fizikai határainkhoz, Izraelbe.

* * *


Nézzük meg Chesván hónapját és a zsidó anyák napját a számok tükrében.

Héberül így kell írni Chesván hónapját: חשון

Ennek a határai (az első és az utolsó betű): a chet / ח és a nun / ן

Ez a két betű együtt a “chein” /חן héber szót adja, ami szépséget jelent. Ennek számértéke 58, a zsidó év 58. napja pedig Chesván hónap 28-a.
A két középső betű a shin és a vov שו, az isha /אשה szót adja, ami azt jelenti, nő.

Láthatjuk tehát, hogy a hónap neve is a nőket övező különleges méltóságra utal. Bölcs Salamon szerint azonban a külső szépség önmagában megtévesztő. Ha a nő pusztán a külső szépséget keresi, akkor a hónap neve Marchesvan lesz, ami keserű Chesvánt jelent. Bölcs Salamon az ilyen nőkre mondta azt, hogy keserűbbnek találja őket a halálnál. Az igazi szépség szerinte belülről fakad, a Tóra elfogadása által. S Ráhel volt az első nő, akiben ez az igaz szépség lakozott. A Tóra őt írja le a legszebb nőként.

* * *


A zsidó nő szépsége azonban nem csak a spiritualitás passzív közvetítője. Bölcseink azt tanítják, hogy Ézsau és unokája, Amalek leszármazottait csak Ráhel gyermekei győzhetik le.

De mi is képviseli Amalek szellemét manapság? Héberül az Amalek és a kétség szónak ugyanaz a számértéke. Ezért Amalek szelleme kétely formájában mérgezi meg napjainkat. Kételkedünk a hitünkben, a Tórában, saját magunkban és abban, hogy morálisan igazolni tudjuk választott utunk jogosságát. Amalek szelleme néha annyira eluralkodik egyes zsidókon, hogy azok gyűlölni kezdik magukat akár tudat alatt, akár tudatosan. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy ellenségeinkkel kezd esetleg együttműködni.

Amalek kézzel fogható, emberi képviselői manapság pedig azok, akik zsidók életét és az Izraelbe való visszatérést fenyegetik.

Bölcseink szerint a szépség a nő fegyvere. A Ráhelről eddig elhanzgottak alapján pedig most már tudhatjuk, hogy Amaleket a zsidó anya szépsége és kelleme győzheti csak le.

Nincsenek megjegyzések: